2015. június 30., kedd

A hosszú hallgatás oka a családtörténeti írás születése volt.




Híd az idők felett
A kiállítás mellé megálmodott családtörténeti írás

*

Olyan könnyűnek tűnt az írás Azt gondoltam kész lesz a könyv még a 2014-es kiállítás idejére. Nagy részt készen is volt, amikor egy leküzdhetetlennek látszó probléma állt elém, ami már majdnem eljuttatott a feladáshoz. Évek teltek el azóta, de mégsem adtam fel. Remélem lassan elkészül. 


Fogadjanak el addig egy kedves ajánlást a könyvhöz:


Honnan jövünk? Kik vagyunk? Hová megyünk? – a bölcsek azt tartják, ezek az emberi lét végső, tehát igazi kérdései. Alighanem akkor is így van ez, ha napjaink embere keveset gondol velük – még a felszínes kíváncsiság szintjén is csak a harmadik érinti meg legfeljebb. De aki nem keresi a választ az első két kérdésre, az aligha talál megnyugtató feleletet a harmadikra. Az emberi életutak kátyúinak foltozói – papok, lelkészek, pszichológusok – sokat tudnának mesélni erről… De akit foglalkoztat a kérdés, hogy miféle örökséget hordoz a génjeiben, a „minden előzmény nélkül” felbukkanó gondolataiban, vágyaiban és félelmeiben, az otthonosabb lesz a saját életében.
Mint a legtöbben, akik egyáltalán belefognak: Maderspach Kinga is már érett felnőtt fejjel kezdte kutatni családja – legalábbis annak egyik ága – évszázadokra visszanyúló történetét. Ennek összegzéseként (vagy csupán egyik fejezeteként?) ebben a kis könyvében ükapja, a bányászat és a kohászat terén is kiváló, emellett jelentős műszaki újdonságokkal készült hidakat építő zseniális mérnök életét mutatja be, aki a Pestet és Budát összekötő első Duna-hídra is készített tervet. Maderspach Károly, a magyar reformkor német származású jeles alakja feleségével, Buchwald Franciskával együtt az 1848–49-es szabadságharcot is támogatta, annak egyik vértanújává is lett – még ha önkezével sütötte is el a halálos fegyvert…

Maderspach Károly nemcsak folyópartok között épített hidakat, hanem a magyar nemzet szabadságküzdelmét az egyetemes emberi fejlődés nemes ügyével is igyekezett összekötni. Portréjának megrajzolásával, életútjának felidézésével az ükunoka, Maderspach Kinga követte a példát: történelmi-családtörténeti tényeket hozott felszínre, olyan „hídépítésre” vállalkozott, amely a múltat a jelennel kapcsolja össze. És olyan értékek sorát menti át ezen a hídon, amelyek a 21. század emberét is segítik, hogy választ találjon a maga legszemélyesebb kérdéseire. Mert ha igaz, hogy „historia est magistra vitae”, vagyis a történelem az élet tanítómestere, akkor ennek részeként a családtörténet a személyes élet megértésének útmutatója lehet. 
Kipke Tamás 


és Kinga